A hagyományos és a modern állattartás művelői nem hagyhatják figyelmen kívül a genotípus-környezet interakciót, a környezet termelésre, küllemre és végső soron genotípusra gyakorolt hatását. Akár a modern fajták teljesítmények növelése, vagy a múlt képviseletének a megőrzése a cél, az előzőeket tudomásul kell venni. Az őshonos állatfajok és fajták fenntartása és génmegőrzése ezért in situ környezetben a legsikeresebb. A 100-200 évvel ezelőtt kialakult mangalicát ezért eredeti formájában és állapotában in situ környezetben a legkönnyebb fenntartani, ami viszont csak gazdasági áldozattal lehetséges.
Amennyiben az őshonos fajtát árutermelésre használjuk és vele szemben gazdasági elvárásokat támasztunk, úgy engedményre kényszerülünk, mind a fajta genetikai összetétele, mind a környezeti feltételek biztosítása terén, azaz ex situ környezetben nyereségesebben lehet tartani. Fentiek miatt az in situ tartástól eltérni a nukleusz és a szaporító telepeken nem, az árutermelő telepeken a MOE által kontrollált mértékben lehetséges.
Tenyészkanok tartása
A tenyészkanok részére ajánlott az egyedi elhelyezés, ennek esetén legalább 3 x 2 = 6 m2 fedett pihenő és ugyanannyi szabad kifutóteret kell biztosítani. A kutrica világos, szilárd, száraz padozatú legyen és a pihenőtéren szalma alom álljon rendelkezésre. A háremszerű tartás esetén a kan a kocacsoportokban a kocaszálláson, nagyméretű kifutóban, vagy átmenetileg a legelőn tartható. Egy kanhoz 15-20 kocát javasolt beosztani. A takarmányt adagolt formában kell biztosítani a kor, a kondíció, az igénybevétel és az időjárás figyelembe vételével, napi 2-3 kg abrakadaggal. Állandó ivóvíz ellátást kell biztosítani, ivóvíz minőségű vízből.
Tenyészkocák tartása
1) Kocasüldő nevelés:
35 kg testsúly fölött nagy csoportos (20-25 db) tartásban szilárd, száraz padozatú, szalmás almos pihenőterű kutricákban egyedenként 2 m2 pihenőteret és minimum 4 m2 kifutó területet kell biztosítani egyedenként. A kifutó lehet szilárd padozatú, de ideális a minél nagyobb földes/homokos karám. A takarmányt adagolt formában kell biztosítani, szintén a kor és a testsúly és a kondíció figyelembe vételével. Állandó ivóvíz-ellátást célszerű önitató megoldással biztosítani. Amennyiben az állatok földes kifutóban vagy legelőn vannak elhelyezve, a belső és a külső parazitamentesítést fokozott gonddal kell elvégezni, 3-6 havonta.
2) Vemhesítés:
A pároztatás kézből, vagy háremszerűen történhet. Mangalica kocasüldők első termékenyítése 9-12 hónapos korban és 100-120 kg közötti súlyban, tenyész-kondícióban javasolt. Egyedi engedéllyel lehetséges a mesterséges termékenyítés alkalmazása, majd azt követően 28-35 napig egyedi elhelyezés és ultrahangos vemhességvizsgálat is.
3) Vemheskoca:
A termékenyítés után maximum 40 napos vemhességig egyedi elhelyezés, szilárd padozatú szalmás almos állásokban lehetséges. Bár ez ex situ tartásnak minősül, az embrióelhalás mérséklése, az eredményesebb beágyazódás, és ennek következtében a népesebb alomszámmal gazdasági előnyt biztosít. Ezt követően a csoportos kocatartás kötelező 2 m2 szilárd padozatú szalmás almos pihenőtér és legalább 10 m2/koca kifutó biztosításával. A kifutó lehet szilárd padozatú, de előnyös a minél nagyobb földes karám. A takarmányt adagoltan kell etetni, a vemhességi stádium, a testsúly és a kondíció figyelembe vételével. Szántóföldi melléktermék, valamint friss és erjesztett tömegtakarmány kiegészítés ökonómiai és fiziológiai hatása miatt javasolható. Jó minőségű ivóvíz biztosítása, lehetőség szerint önitatóból. 3-6 havonta parazitamentesítést kell végezni.
4) Fiaskoca:
A fiaztató lehet hagyományos, szalmás almos elrendezésű és rácspadozatos kivitelű egyaránt. A 16 Co-os fiaztató hőmérsékletet megfelelő légcsere mellett kell biztosítani, amennyiben alacsonyabb, bőséges almozás szükséges. Meg kell oldani a szoptató kocák egyedi igény szerinti nedves takarmányozását és állandó ivóvízellátását. A választás fialás után min. 21, max. 42 napra történjen.
Malacok tartása
1) Szopós malacok:
Szilárd padozatú szalmás almos és rácspadlós fiaztató kutrica egyaránt lehetséges. A fiaztatóban a malacok számára külön itató, etető és pihenőtér kialakítása ajánlott, helyi fűtés indokolt esetben lehetséges. A fogelszedés és a vas injekció adása megengedett, a fajtatiszta malacoknál a farok eltávolítása tilos. Születés után 7 napon belül fülcsipkézés, a hízóba szánt kanmalacoknál 30 napon belül herélés elvégzendő. A takarmányhoz szoktatás önetetőből, adagoltan, a vízellátás önitatóból történjen.
2) Választott malacok:
Választástól max. 35 kg-os súlyig szilárd padozatú, szalmás almon és rácspadlón tartás egyaránt engedélyezett, javasolt kifutó biztosítása is. Szabályozható hőmérséklet és szellőztetés kötelező. Négyzetméterenként max. 2-3 malacot helyezzünk el. Takarmányozás önetetőből, étvágy szerint, míg az itatás önitatóból történjen.
Hízósertések tartása
A hízósertések elhelyezését szilárd padozatú, szalmás almos kutricában, nagycsoportos tartásban (20-50 db) célszerű megoldani. Hízósertésenként min. 2 m2 fedett pihenőteret és legalább 2 m2 szilárd padozatú kifutót kell biztosítani. Kifutó nélküli tartás nem megengedett. A takarmányozást adagolt, vagy ad libitum öntetéssel, a vízellátást önitatóval célszerű megoldani.