A tenyésztett mangalica fajták

A mangalica sertés a XIX. században, a Kárpát medencében kialakult tipikus zsírsertés. Igénytelensége, jó zsírtermelő-képessége a maga idejében világhírűvé tette. A szőke mangalica sertés kialakításában a göndörszőrű sumadia sertés vett részt az 1830-as években. A fecskehasú mangalica később alakult ki a mangalica sertések és a szerémségi sertés keresztezéséből. A legkésőbbi változat a vörös mangalica, mely a szalontai sertés, illetve a mangalicával keresztezett újszalontai sertés felhasználásával alakult ki a XX. század elején.

SzŇĎke mangalica Kan
SzŇĎke mangalica Koca
Vörös mangalica Kan
Vörös mangalica Koca
Fecskehas√ļ mangalica Kan
Fecskehas√ļ mangalica Koca

A magyar mangalica sert√©s k√∂zepes testm√©retŇĪ, kifejlett korban az al√°bbi testm√©retek jellemzik

Ivar Kor Magasság (cm) Testsúly (kg)
Koca 1 64-67 90-100
2 72-73 120-140
3 74-77 140-160
Kan 1 65-70 100-120
2 75-80 130-150
3 80-85 150-170


A szőke mangalica szőrzete a szürkétől a sárgáig, illetve a sárgásvörösig minden változatban előfordul, a sárgás-vöröses színeződést a tartási és talajviszonyok okozzák. A vörös mangalica szőrzete sötétebb, vagy világosabb árnyalatú barnásvörös. A fecskehasú mangalica szőrzete az oldalakon és a háton fekete, a test alsó fele, a has és a toka a szájszegletig húzódóan fehér, vagy ezüstszürke. A farok szintén fehér, a farokbojt fekete.

A mangalica sertések bőre pigmentált szürkés-fekete, a természetes testnyílások és a túrókarima feketék, a csecsek és a körmök ugyancsak feketék. A fültő alsó szélén egy világos (3-5 cm átmérőjű) folt található fokozatos átmenettel a pigmentált bőrön, az úgynevezett „Wellmann folt” ami a mangalica fajtajellegéhez tartozik.

A szőrzet dús, hosszú, télen gyaluforgácsszerűen göndörödő, vastag, tömött, nyáron finomabb, rövidebb, sima lefutású. A gyaluforgácsszerűen göndörödő szőr a fajtajelleghez tartozik. Nem kívánatos a gyűrűs, erősen göndör szőr, valamint a durva egyenes sörték a hátvonalon, vagy az oldalakon. Ugyancsak nem kívánatos a túl finom „gyapjas” szőr. A durva szőr, a szőke mangalicán a fekete szőrvégek, valamint a fület szegélyező fekete szőrök az egyed őseiben idegen fajta előfordulására utalnak.

A fej középhosszú az orrhát enyhén megtört, a fülek közép nagyok előre hajlóak. A szemek barnák a szemöldök és a szempillák feketék. A faroktő jellegzetesen vastag, a farokbojt mindig fekete. A minimális csecsszám 5-5 szabályos, jól fejlett csecs, mindkét oldalon. A hátvonal enyhén ívelt, az ágyék rövid, vagy középhosszú. A csontozat finom, de nagyon szilárd.

Nem kívánatos fajtajelleg hibák:

  • világos, vagy rózsaszín bőr a hastájékon,
  • nem pigmentált testnyílások,
  • sötétbarna, fekete szőrvégek,
  • barna vagy fekete szőrszálakkal tűzött fülek,
  • túl finom, vagy túl durva szőrzet,
  • túl kicsi felálló, vagy túl nagy lelógó fülek,
  • a puha csüd.

Nem megengedett fajtajelleg hib√°k:

  • körülírt fehér foltok a bőrön,
  • fekete, vagy barna foltok a szőrzeten,
  • sárga, vagy csíkozottan sárga köröm,
  • rózsaszín csecsbimbók,
  • teljesen fehér farokbojt,
  • fehér szemöldök, vagy szempilla.

√Ėn is csatlakozna?

LeendŇĎ mangalicateny√©sztŇĎk√©nt, elŇĎszŇĎr ismerkedjen meg a felv√©tel √©s a tags√°g felt√©teleivel! T√°j√©koztatjuk, hogy a mangalica sert√©s t√∂bb mint 100 √©ven kereszt√ľl a vil√°g legjelentŇĎsebb zs√≠rsert√©se volt, √©s a mai napig az egyetlen magyar sert√©sfajta.
Tagsági feltételek

A tenyészcél

A mangalica sertés genetikai és fenotípusos megjelenésének változatlan fenntartása. Ennek követelménye, hogy mindhárom fajtában megőrizzük a fajtákra jellemző külső és belső tulajdonságokat oly módon, hogy az állomány megtartsa formagazdagságát a legkisebb génveszteséggel, a beltenyésztés elkerülése mellett.

A kilencszázas évek elején kialakult zsírsertés típus fenntartása, a természetes tartási körülményekhez való jó alkalmazkodó-képesség, és az ellenálló-képesség megőrzése. A fajtára jellemző határokon belüljó növekedési erély és reprodukciós teljesítmény. A hagyományos csoportos tartásban nélkülözhetetlen természetes szociális viselkedés és kedvező vérmérséklet.

További fontos célkitűzés, hogy a kocalétszám fajtánként elérje a nemzetközileg elfogadott minimális 1000 egyedet arányos vonalmegoszlás mellett, és ezzel lépjen kia veszélyeztetett kategóriából. Ennek érdekében olyan hasznosítási programok kidolgozása, melyek a mangalica eredeti tenyészcéljának megfelelnek és speciális igényeket kielégítő piacképes terméket eredményeznek.