A 21. közgyűlését tartotta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete

2015.06.02 egyesületi hír

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete több mint 150 fő részvételével 2015. május 15-én tartotta közgyűlését Debrecenben.

Az egyesület taglétszáma 2014-ben 29 fővel (18 %-kal) növekedett, 161-ről 190 főre. A megszűnt tenyészetek száma 19 (11,8 %), aminek több mint fele állategészségügyi ok miatt következett be.

Közgyűlés, 2015

Tóth Péter elnök a beszámoló bevezetőjében 18 pontban sorolta fel a 2014. évi eseményeket, ami alapján megállapította, hogy az elmúlt időszak igen mozgalmas volt. Megfelelőnek ítélte a génmegőrzés és az árutermelés összhangját, ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítani tagjainknak a fialási és a hízóigazolási adatok összhangjára. A tagok adatszolgáltatása sajnos több területen hiányos. Kevésnek ítélte az értékesítésre felkínált kocasüldő létszámot csak úgy, mint a tagok által kért 20 ezer darab állatra szóló hízóigazolást. Az egyesületi munkában javasolja erősíteni a szakmaiságot és a mangalica hírnevét. Példaként említi a fekete színű mangalica sertés genetikai és szelekciós módszerrel történő újbóli előállítását, és„régi-új”termék előállítását, pl. a debreceni mangalica páros kolbász kifejlesztését.

Felhívta a tagok figyelmét, hogy a mangalica sertések közül még ma is sok kerül ki illegálisan külföldre. Kijelentette, hogy a döntéshozók nem egységesek a mangalica élőállat export tiltása és engedélyezése kérdésében. Megelégedéssel állapította meg, hogy a mangalica fesztiválok elérték céljukat, mert évente mintegy 120 ezer ember vesz azokon részt. A jövőben csak a termékgyártó egyesületi tagok vehetnek részt a mangalica fesztiválokon. Ők is a MOE vezetőségének a döntése alapján kerülnek meghívásra. A 38/2010-es őshonos pályázat lezárása, a kifizetések és az új pályázat indítása egyaránt akadozik. Az ezzel kapcsolatos kérdésekben sajnos a tenyésztőszervezetek álláspontja sem egységes, állapította meg Tóth Péter. A 17/2012 VM rendelet által rögzített támogatás ellenőrzése és a kifizetése rendkívül lassú és bürokratikus, pedig a cél az ex situ génmegőrzés segítése. A központi kannevelés és a törzskönyvezési munkában kifejezésre jutó szaktanácsadási szolgálat nagyon hatékony segítői a génmegőrzésnek.

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete - mint az állam által megbízott tenyésztőszervezet és fajtafenntartó - fő feladata azon dolgozni, hogy minél több fajtatiszta mangalica sertés legyen az országban, és ez minden MOE tag kötelezettsége is, jelentette be az elnök. A sertésstratégián belüli FM-MOE 1323/2013 megállapodás keretében az egyesület 2013-ban és 2014-ben is 110 millió forint támogatásban részesült. A támogatást belföldi- és külföldi piaci megjelenésre, termékbemutatókra, konferenciákra, élőállat kiállításra, minőségbiztosítási rendszer- és receptúrák, gyártmánylapok kidolgozására fordítottuk. 2014-ben angol nyelvű receptkönyv és DVD jelent meg a mangalicáról és gasztronómiájáról, amelyek elsősorban a határainkon túl népszerűsítik a mangalicát és a termékeit. A 2015. évi programot a fekete színű mangalica újbóli előállításának és a mangalica debreceni páros kolbász kifejlesztésének támogatása színesíti.

Az elnöki beszámoló záró gondolata az volt, hogy Kormányzati és egyesületi szinten is fel kell lépni az ellenőrizetlen és ismeretlen származású mangalica termékekés hamisítások ellen. Következő napirendként a közgyűlés meghallgatta a 2014. évi pénzügyi beszámolót, majd azt követően a Felügyelő Bizottság beszámolóját is. Az elnöki beszámolót, a pénzügyi beszámolót és a Felügyelő Bizottság beszámolóját egymást követően és egyhangú szavazással fogadta el a közgyűlés. A 2015. évi pénzügyi terv ismertetése után a közgyűlés tartózkodás nélkül elfogadta azt.

Közgyűlés, 2015

Horváth István a sertésstratégiáért felelős kormánybiztos köszönti az egyesület tagjait és átadja Dr. Fazekas Sándor üdvözletét, aki nagyra tartja a mangalicatartók munkáját, amelyet nem kis áldozat és energia árán végeznek, és ezzel életben tartják ez az ősi magyar genetikát. Kijelenti, hogy a mangalicatenyésztők nagyon megbecsült része az agrárágazatnak.

A sertésprogram mangalicára vonatkozó részének is az a célja, hogy a mangalica létszámot is duplázzuk meg. A 2013-ban indult sertésprogram első eredménye, hogy 2014. január 1-től az élősertés- és a félsertés ára 5 %-os áfával lett meghatározva. Ettől azt várta a kormányzat, hogy a vágóhidaknak az alacsony áfa miatt a hazai termelőtől is megérje vásárolni. További cél volt az ágazat fehérítése, ahol korábban jellemző volt a 40-50 %-os feketekereskedelem. A 2015 évi tenyészkoca állatjóléti támogatás igények összesítésekor derült ki, hogy a korábbi 200 ezer darabra becsült kocalétszámmal szemben 270 ezer darabra érkezett igény. A Nébih kimutatás szerint 11 ezer kisebb tenyésztőnél további 45-50 ezer koca található, aki nem nyújtottak be igényt állatjóléti támogatásra. Ezek szerint lehetséges, hogy 310-320 ezer darab koca és 4,5 millió darab sertés van az országban.

Az adatok pontosítása és az ágazat fehérítése érdekében előkészítettek egy tenyészkoca egyedi nyilvántartási rendszert, amely során minden kocát chip-peskrotáliával fognak ellátni. Állatjóléti támogatást csak az a koca kaphat, amelyik egyedileg meg van jelölve. Annak bizonyságául, hogy a Kormány kiemelten kezeli a sertéságazatot, 2016. január 1-től bevezetik a sertéshús árak 5 %-os áfatartalmát. A Kormány nem titkolt szándéka az ágazat további kifehérítése mellett a szociális elvárás, amely szerint kb. 18 % árcsökkenés következhet be a sertéshús kiskereskedelemben. A jelenlegi sertéshúsfogyasztást az alacsonyabb fogyasztói árakkal jelentősen lehetne növelni, amely egyben generálja a sertéstenyésztés volumenének növelését is.

A tenyésztésszervezési, a génmegőrzési és a piacra jutási támogatások kapcsán a Kormányzat elvárása az, hogy erősödjön a törzskönyvezési fegyelem a mangalicatartók körében, növekedjen az árutermelés és hajtsanak végre informatikai fejlesztéseket. Természetesen mindezeket olyan feltétellel, hogy a tagoknak több pénz maradjon a zsebében és megérje mangalicával foglalkozni. Miközben a Kormányzat támogatja az egyesület minőségbiztosítási és nyomon követési programját, megérti, hogy a tagság Kormánnyal szembeni elvárása pedig az, hogy a mangalica hamisítókat és az ismeretlen eredetű terméket forgalmazókat zárja ki a piacról.

Közgyűlés, 2015

Az oktatással és képzéssel kapcsolatos programok közül a törzskönyvezési és a tenyésztési feladatok ellátásával kapcsolatos szakmai programok erősítését támogatják, és nem a gasztronómiai képzést. Fontosnak tartják a fesztiválokat, de az évi 4-5 fesztivál nem oldja meg a mangalicatartók értékesítési gondjait. Az is cél lehet, hogy ne csak az export piactól függjön a mangalicatenyésztők megélhetése. Olyan programokat kell közösen kidolgozni, amely az Áfa csökkentés miatt minél erősebb piacokat tud biztosítani. Növelni kell a mangalica kibocsájtást, ami hosszútávon stabilan tudja tartani az ágazatot.

Papp Csaba tenyésztésvezető beszámolójában kiemelte, hogy 2014-ben a kocalétszám 7498-ról 9254 db-ra, 23,4 %-kal nőtt. A vörös mangalica még ezt is meghaladóan, 36,2 %-kal gyarapodott. A fajtatiszta született malacszám 3000 db-bal (19,3 %-kal) növekedett, és az összes fialásból 54,3 %-ot tett ki. Az egy kocára jutó éves szaporulati mutató sajnos nagyon alacsony. Bemutatta mind a 3 fajtában a kanok és a kocák vonalankénti létszámát és varianciáját. Kiemelte, hogy fontos felügyelni arra, hogy a vonalankénti egyedek száma közelítsen az átlaghoz. Tájékoztatást adott az informatikai rendszer átalakításáról is, ami arra épül, hogy az egyedeket születéstől vágásig, illetve selejtezésig nyomon lehet követni. Kiemelte a hízóigazolási rend megváltozását is. A hízókijelölő- és a hízóigazolást kérő ívet a tagoknak a területi törzskönyvezőkhöz kell küldeni, amit ők feldolgoznak, majd továbbítják a titkárságra. Ha az egyedek szerepelnek a szaporulati naplóban és a számítógépes rendszerben, akkor az igazolás kiadásra kerül. A kocasüldő értékesítés 1 év alatt 2,8-szeresére növekedett és meghaladta a kocalétszám 10 %-át, amiből 2/3-ad a saját beállítás és 1/3-ad az új tenyészet létesítése.

Felhívta a tagság figyelmét a törzskönyvi nyomtatványok pontos vezetésére és határidő betartására, amelyek elmulasztása jogvesztő következménnyel jár pl. a késve leadott szaporulati naplóban szereplő egyedek nem vihetők fel a Nébih adatbázisába, ezért ismeretlenné válnak és elvesznek a későbbi tenyész-, vagy hízónyilvántartás számára. Végül a négyes-mentesség megőrzés fontosságát hangsúlyozta, mert 2014-ben 662 kocát kellett állategészségügyi ok miatt selejtezni, ami a kiesések 57 %-a, és az összes kocalétszám 7 %-a.

Közgyűlés, 2015

Dr. Szabó Péter titkár a központi kannevelés előnyei mellett kitért annak hiányosságára is. A kanmalac előállításra felkért tenyésztők egy kis csoportja nem képes 4 hónapos korra 25 kg súlyú kanmalacokat előállítani. A hiányos adminisztráció miatt pedig akadályozott a kiválasztott egyedek szaporulati napló szerinti azonosítása, ami miatt a kannevelésből kizárásra kerülnek.

Az elmúlt 10 év tenyésztési eredményei, valamint az említett tenyésztők tartási-, takarmányozási feltételei és adminisztrációs fegyelme alapján az egyesület vezetősége kijelölte a kocasüldő előállításra legalkalmasabbnak tűnő 22 tenyésztőt, a tagok 11,6 %-át. Az ő tulajdonukban van az összes kocaállomány 23,5 %-a. Genetikailag és fenotípusra is e populáció értékesebbnek ítélt 50 %-ával (az összes kocaállomány 10 %-ával) állítsanak elő és neveljenek fel kocánként és évente 2 db kocasüldőt. A mintegy 2000-2200 kocasüldő 1/3-ad része saját pótlásra és fejlesztésre, 2/3-ad rész pedig az új és az állománycserére kényszerülő tenyészetek kocapótlására szolgál. 6-8 év alatt elérhető, hogy a mangalica kocaállomány genetikai értéke és fenotípusa, külleme jelentősen javuljon. E tenyésztők köre évről-évre változhat. A kan- és a kocautánpótlás előállításában való részvételre szóló felkérés - a génmegőrzés mellett - a tenyésztői munka elismerésének egyik formája.

A többi tenyésztő saját kocapótlásra és állományfejlesztésre igénye szerint nevelhet kocasüldőt. A minőséget a tenyésztés felügyelői, a törzskönyvező kollégák segítik és ellenőrzik is egyben. Nagyon gyenge feltételű tenyészetekben az egyesület elrendelheti a kocautánpótlás külső tenyészetből történő biztosítását, vagy megtagadhatja az adott állomány törzskönyvezését. Az egyesület az elmúlt 8 évben mangalica termékgyártó tagjai részére 21 fesztivált szervezett az ország 5 nagyvárosában, a mangalica termékek megismertetése, a piacra jutási lehetőségek- és a tagok anyagi helyzetének javítása érdekében. A látogatók és a fogyasztók becsült száma eléri az 1 millió főt. Tagjaink közül 40 fő készít rendszeresen mangalica terméket értékesítésre, 30 fő vesz részt fesztiválokon és 22 fő azok száma, akik díjazásban is részesültek. Az érzékszervi termékbírálatok mellett közel 100 termék 9 beltartalmi mutatóra vonatkozó laboratóriumi vizsgálatát is elvégeztettük a Debreceni Egyetemen. A vizsgálatban 15 termelő 5-7 termékmintája vett részt. Az eredmények igen kedvezőek és kiegyenlítettek voltak. A beltartalomra és a termékek zsírsavösszetételére vonatkozó adatok alapján a termékek 2/3-a kiváló és jó minősítést kapott. A közepes és a megfelelő minősítés aránya 15 és 20 % volt.

A legjobb 10 termelőnk az elmúlt 3 évben kétszer Berlinben és egyszer Madridban nemzetközi bemutatón nagy sikerrel kínálta a mangalicából készült házias termékeket, esetenként több száz résztvevő megelégedésére.
A közgyűlés résztvevői és a meghívott vendégek ezt követően a közel 100 éve kihaltnak vélt fekete színű mangalica sertés újbóli előállításának elmúlt 2 évi biztató jeleiről hallhattak tájékoztatót és az első 30-40 egyedről láttak képeket.

Befejezésül az egyesület elnöke tájékoztatót tartott a mangalica sertés hazai és nemzetközi piaci helyzetéről és lehetőségeiről.

Dr. Szabó Péter

MOE 2014. évi beszámoló jelentése