A mangalica sertésnek hazánkban 200 éves múltja, ezen belül 50 éves sikertörténete van.
Ez utóbbi végét jelentette, hogy az 1955. évi törzskönyvezett kocalétszám 18.000 db-ról, 10 év alatt 243 db-ra (1,3 %-ra), majd további 5 év során 35-40 db-ra (0,2 %-ra) zsugorodott. A rendszerváltás utáni magyar állattenyésztésen belül sikeresnek mondható ágazat a mangalicatenyésztés legújabb kori szakasza. 1994-ben, 68 év elteltével másodszor alakult meg a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 20 taggal, ezen belül 6 tenyésztővel a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. 2008-ra már 150 egyesületi tag 8600 ellenőrzött kocával termelt.
Az ellenőrzött állomány növekedése indokolta, hogy 1998-tól főállású tenyésztésvezető, majd 1999-től két, 2003-tól pedig újabb két fő területi törzskönyvező segíti és ellenőrzi a tenyésztői, törzskönyvezői munkát. Az ország területét négy körzetre osztva a törzskönyvezők negyedévente legalább egyszer meglátogatják a területükön működő 40-50 tenyésztőt.
A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 2003-ban az előző 10 év törzskönyvezői munkája alapján összeállította, magyar és angol nyelven kiadta, és zárttá nyilvánította a három mangalica sertésfajta „eredő” törzskönyvét. A legújabb génmegőrzési kutatások keretében beigazolódott, hogy a mangalica színváltozatai önálló, szőke-, fecskehasú- és vörös mangalica fajták. A mangalica fajtákban a nem is távoli múltban 53 vonalban folyt a tenyésztés. Ezzel szemben a ma élő vonalak száma 27. Az elveszett, tehát kihalt vonalak száma 26, azaz 49 %.
A mangalica törzskönyv zárttá nyilvánítása után a következő minőségi változást eredményező döntést a tenyészetek 2006. január 1-től bevezetésre került ABC törzskönyvi besorolása jelenti, amelytől az egyesület vezetősége a kansüldők ellenőrzött nevelését és forgalmazását, a fajtákon belül a vonalak genetikai egyensúlyának megteremtését, valamint a növekedési erély szelekciós szempontként való figyelembevételét várja. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 24 éve azon dolgozik, hogy a mangalica sertés állattenyésztésünk hierarchiájában, táplálkozási szokásainkban és kultúránkban ismét a megillető helyet foglalja el, egyben ráirányítva a figyelmet és felkeltve az érdeklődést a többi őshonos állatfaj kitűnő hazai képviselőire is.
A mangalica eredetének igazolásában és megőrzésében kiemelkedő jelentőségű volt az Országgyűlés 32/2004. (IV.19.) OGY határozata, amely a védett őshonos, vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták között a mangalicát is nemzeti kinccsé nyilvánította. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete immár 10 éve az országban évente megrendezésre kerülő 3 nagy regionális állattenyésztési kiállításon mintegy 170 sertéscsoport bemutatása során 60-65 csoportban (35-40 %) a mangalica sertések kiállítását szervezi.
Az 1996. évi Gödöllői OMÉK-on OMMI különdíjjal ismerték el az ÁTK kutatócsoportja által a DATE Sertésfarm közreműködésével végzett mangalica embrió-átültetési kísérlet eredményeit. A 2005. évi 74. OMÉK-on az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által felajánlott Állattenyésztési Fődíjat az előző 5 év legeredményesebb tenyésztői munkájáért a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete érdemelte ki, több mint 100 tenyésztőszervezet közül. Az Egyesületnek élő kapcsolata van valamennyi környező ország mangalicatenyésztőivel. A termékértékesítés terén a spanyolországi piac mellett megjelentek az amerikai és japán vásárlók is. A mangalica hazai hasznosításában, a termékei megkedveltetésében kedvező, hogy a tenyésztők több mint 20 százaléka állít elő terméket és 10 éve vesz részt a Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Székesfehérváron megrendezésre kerülő Mangalica Fesztiválokon.
A tenyészetek települések szerinti elosztásáról, fellelhetőségükről informálódhat a honlapon található térkép alapján. Az Egyesület vezetőségét megkeresve tudunk további pontos elérhetőségekkel is szolgálni, amennyiben Önnek arra lenne szüksége.