AlapszabĂĄly

A Nyíregyházi Törvényszék által 15-02-0001262 szám alatt nyilvántartott Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) 2016. június hó 9. napján megtartott közgyűlése, az Egyesület alapszabályát módosította és a változásokkal egységes szerkezetű okiratba foglalta az alábbiak szerint akként, hogy a módosított szövegrészek dőlt betűvel kerülnek megjelölésre.

I. Az Egyesület adatai, jogállása, célja, cél szerinti tevékenységei:

1. Az Egyesület neve:

Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 

2. Az Egyesület székhelye: 

4025 Debrecen, Piac u. 77. 2/12. sz.

3. Az Egyesület jogállása:

Az Egyesület jogi személy, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szabályai szerint működő civil szervezet, egyesület.

4. Az Egyesület tartós célja:

A mangalica törzskönyvezési tevékenység végzése. Célja továbbá az Egyesületnek a mangalica sertés fajta tenyésztése, védelme, terjesztése, bemutatása, valamint értékes tulajdonságainak fejlesztése és hasznosítása a géntartalékok megőrzésének mindenkor érvényes szabályai szerint. Az Egyesület törekszik továbbá arra, hogy a tagok által tenyésztett mangalica sertések értékesítését elősegítse. A fajtát nemzeti értéknek tekinti az Egyesület, amelynek fenntartása a jövő érdeke. A mangalica fajtát mint magyar őshonos állatot Magyarország Országgyűlése nemzeti kinccsé nyilvánította a 32/2004. (IV.19.) határozatában.

5. Az Egyesület tevékenységei:

5.1. Gondoskodik a mangalica fajták (szőke, vörös és fecskehasú) fenntartásáról, és a tenyésztési program végrehajtásáról.

5.2. A tenyésztési adatokat a tagok gyűjtik és folyamatosan karbantartják.

5.3. Felelősséget vállal a közhitelű törzskönyvezés szakszerű megvalósításáért. Rendszeresen jelentést ad ki.

5.4. Szervezi a minőségileg megfelelő tenyészutánpótlás előállítását és felhasználását.

5.5. A fajta védelme és létszámának növelése érdekében propagandát fejt ki, kiadványokat jelentet meg, kiállításokat szervez, stb.

5.6. A fajta biztonságos fennmaradása érdekében védi és képviseli a tenyésztők érdekeit. Minden megtesz azért, hogy a fajtába tartozó tenyész- és vágóállatok a fajta értékéhez méltó áron kerüljenek értékesítésre.

5.7. Együttműködik a többi – őshonos állatfajokat és sertésfajtákat tenyésztő – Egyesületekkel.

5.8. Az Egyesület feladatának tekinti a hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolását.

5.9. Gondoskodik a szakmai és egyéb külső és belső információk áramoltatásáról, szaktanácsadásról.

5.10. Jogszabályi felhatalmazás alapján a jogszabályban meghatározott igazolások kiadása

5.11.Gondoskodik a mangalica fajták génállományának megőrzéséről, a génmentésről, elősegíti a fekete mangalicafajta kialakítását.

6. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységei:

Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében, a jogszabályok előírásai szerint, kizárólag másodlagos, kiegészítő jelleggel gazdasági tevékenységet folytathat. Az Egyesület főtevékenysége a vállalkozási tevékenység nem lehet.

Az Egyesület különösen az alábbi gazdasági- vállalkozási tevékenységeket folytatja:

  • Sertéstenyésztés
  • Állattenyésztési szolgáltatás
  • Műszaki kutatás, fejlesztés
  • Üzletviteli tanácsadás
  • Műszaki vizsgálat, elemzés
  • Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás
  • Az Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.
  • Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
  • Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

II. Az Egyesület tagjainak jogai és kötelességei:

1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan jogi és természetes, magyar vagy külföldi személy, aki külön írásbeli nyilatkozattal elfogadja és magára nézve kötelezőnek elismeri az Egyesület alapszabályát, az abban foglalt feltételeknek megfelel, annak szellemében tevékenykedik és fizeti a tagdíjat.

Tagok:

a) Alapító tag:

az természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az Egyesület tagságáról vezetett nyilvántartásban alapító tagként van nyilvántartva.

b) Rendes tag:

az természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/amelynek a tulajdonában legalább 10 db törzskönyvezett mangalica fajtájú sertés van, és a közgyűlés jóváhagyta a felvételét. A tagok jogaira, kötelezettségeire és a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó rendelkezések – a jelen alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – mind az alapító tagokra, mind a rendes tagokra irányadóak.

2. A tagsági jogviszony létrejötte:

Az Egyesületbe tagsági felvételt kérő személy felvételére irányuló kérelemről – az elnökség kétharmados szavazattöbbséggel meghozott javaslata alapján – a közgyűlés jogosult dönteni. A közgyűlés megtagadhatja a felvételt, amennyiben a felvételt kérő, illetve annak tevékenysége, működése az alapszabályban – különösen jelen fejezet 1. pontjában – meghatározott feltételeknek, az alapszabály szellemének, a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek nem felel meg, személye vagy tevékenysége az egyesület céljával, tevékenységeivel nem egyeztethető össze. Rendes tagsági viszony a kitöltött és aláírt írásbeli belépési nyilatkozattal és az első éves tagdíj befizetésével – a közgyűlésnek a tagfelvételt jóváhagyó döntése esetén – jön létre.

3. A tagsági jogviszony megszűnése:

3.1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a) a tag kilépésével;

b) a tag kizárásával;

c) a természetes személy tag halálával, a nem természetes személy tag, jogutód nélküli megszűnésével.

3.2. A tag tagsági jogviszonyát az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor indokolás nélkül megszüntetheti.

3.3. A tag kizárása:

a) A tagot – az elnökség vagy bármely tag javaslatára – a közgyűlés nyílt szavazással, a jelenlévők által képviselt szavazatok szerint számított kétharmados többséggel meghozott határozattal kizárhatja, amennyiben a tag: az alapszabályt, az Egyesület egyéb szabályzatait, az Egyesület szerveinek határozatait vagy a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit súlyosan vagy több alkalommal megsérti, illetve azok rendelkezéseit nem teljesíti; az Egyesület célját, tevékenységeit, jelentős érdekeit, jó hírnevét megsérti, illetve veszélyezteti.

b) A tagot – bármely elnökségi tag javaslatára – a jelenlévők által képviselt szavazatok szerint számított kétharmados szavazattöbbséggel meghozott határozattal az elnökség is kizárhatja a lentebb meghatározott, súlyos kötelezettségszegések esetén. Az elnökség által is kizárható a tag, amennyiben:

legalább egy éven keresztül nem áll a tulajdonában legalább 10 db törzskönyvezett mangalica fajtájú sertés, az Egyesület szervei, tisztségviselői, a tenyésztésvezető vagy a törzskönyvezők írásbeli figyelmeztetése ellenére,

nem szolgáltat adatot az Egyesület szervei, tisztségviselői, a tenyésztésvezető vagy a törzskönyvezők írásbeli felhívásában foglaltak, illetőleg jogszabályban meghatározottak szerint,

legalább hatvan napos mulasztás elteltét követően az elnökség vagy az elnök írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, amely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást lefolytató szerv részére megküldött javaslatban meg kell jelölni a kizárási kezdeményezés okát. Ezen kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belüli időpontra, a kizárási eljárást lefolytató szerv összehívására jogosult összehívja a szervet, amelyen a kizárási eljárást lefolytató szerv érdemben határoz a kizárásról vagy annak mellőzéséről.

A kizárásra vonatkozó határozat meghozatala előtt a kizárással érintett tag számára biztosítani kell a védekezésének – írásban vagy szóban, legkésőbb az ülésen történő – előterjesztése lehetőségét. Az elnök vagy az elnökség írásban felhívja az érintett tagot a védekezés előterjesztésére irányuló jogának gyakorlására, legkésőbb a határozathozatalt megelőző 15 nappal, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása, illetve a védekezése írásban történő előterjesztésének a hiánya, az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

A határozatot indoklással, írásban kell eljuttatni a kizárt taghoz. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Amennyiben a kizárásról a közgyűlés dönt, úgy a kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú közgyűlési határozat ellen, a kézbesítéstől számított 30 napon belül a bírósághoz előterjesztett fellebbezéssel élhet.

Amennyiben a kizárásról az elnökség dönt, úgy a kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 30 napon belül az Egyesület közgyűléséhez címzett, de az elnökség részére írásban postán megküldött fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén dönt.

A közgyűlés a fellebbezés elbírálása során, az ügy érdemében meghozott másodfokú határozatával az elnökség elsőfokú határozatát helybenhagyja vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és az elnökséget új elsőfokú határozat meghozatalára utasítja.

4. Az Egyesület tagságának jogai, kötelezettségei:

4.1. A tagok jogai:

a) Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik.

b) A tag részt vehet a közgyűlés döntéshozatalában, jogosult a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

c) A tag az elnökség által meghatározott feltételek szerint, díjtalanul részt vehet a bizottságok, egyéb esetleges szervezeti egységek munkájában, az Egyesület által szervezett rendezvényeken, bemutatókon.

d) Minden tag választható az Egyesület tisztségeire, amennyiben a tisztségre vonatkozó követelményeknek megfelel és vele szemben kizáró és összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

e) A szavazati jogát a tag személyesen vagy legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazottja útján gyakorolja.

4.2. A tagok kötelezettségei:

a) Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű éves tagdíjat átutalással az Egyesület bankszámlájára vagy készpénzben az Egyesület pénztárába megfizetni legkésőbb a tárgyév március hó 31. napjáig.

b) A tag köteles az Egyesület alapszabályát, egyéb szabályzatait, házirendjét, valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokban foglalt kötelezettségeket betartani, illetve azokat teljesíteni, végrehajtani.

c) A tag köteles az egyesületi munkában részt venni, az Egyesület szervei által meghozott határozatok szerint.

d) A tag köteles az Egyesület szervei, tisztségviselői, a tenyésztésvezető vagy a törzskönyvezők által előírt, illetve a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatást határidőben teljesíteni.

e) A tag köteles a tulajdonában álló legalább 10 db törzskönyvezett mangalica fajtájú sertést folyamatosan fenntartani, ide nem értve az alapító tagokat.

f) A tag nem veszélyeztetheti, nem akadályozhatja az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

III. A közgyűlés

1. A közgyűlés összetétele:

Az Egyesület döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

2. A közgyűlés összehívása:

  • A közgyűlést az elnökség hívja össze, az Egyesület székhelyére vagy ettől eltérő helyre. A közgyűlést a közgyűlési meghívóval kell összehívni, amelyben rögzíteni kell az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, időpontját és a napirendi pontokat.
  • A közgyűlésre a tagokat, az elnökség és a felügyelőbizottság tagjait meg kell hívni.
  • A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.
  • Ezen kívül is (rendkívüli) közgyűlést kell összehívni, ha a tagok legalább kétharmada azt – az ok és a cél megjelölésével – kéri vagy az elnökség szükségesnek tartja vagy a bíróság elrendeli.
  • A tagok legalább kétharmada által aláírt, a közgyűlés összehívására vonatkozó és a felvenni kívánt napirendi pontokat, a célt és az okot tartalmazó, az elnökséghez intézett írásbeli kérelemre az elnökség a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belüli időpontra összehívja a közgyűlést.
  • A közgyűlési meghívót legalább 8 nappal a közgyűlés időpontja előtt kell megküldeni vagy személyesen átadni a tagnyilvántartásban szereplő tagok részére. A közgyűlési meghívó szabályszerűen elküldöttnek minősül, amennyiben a meghívó ajánlott postai küldeményként, a közgyűlés időpontja előtt legalább 8 nappal a tagnyilvántartásban feltüntetett címre megküldésre került. A közgyűlési meghívó személyesen történő átadása esetén, az átadás-átvétel megtörténtét és időpontját írásban rögzíteni kell.
  • Arra az esetre, ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés nem lenne határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés időpontjával egyező napra, az eredeti közgyűlést követő időpontra is összehívható, az eredeti közgyűlési meghívóban.
  • Amennyiben a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés időpontjával egyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni vagy személyesen átadni, az eredeti meghívóra vonatkozó szabályok szerint.
  • A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevő szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképes, amely tényre azonban a tagok figyelmét a meghívóban fel kell hívni.
  • A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 2 napon belül az elnökhöz megküldött indokolt írásbeli kérelemben a tagok a napirend kiegészítését kérhetik. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

3. Határozatképesség, határozathozatal:

  • A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.
  • A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, a közgyűlésen jelenlévők által képviselt szavazatok szerint számított egyszerű többséggel hozza, kivéve, ha jelen alapszabály vagy jogszabály ettől eltérő többséget ír elő valamely kérdésben.
  • A határozathozatal során, a határozattal közvetlenül érintett tagot, a szótöbbség számításakor figyelmen kívül kell hagyni.
  • A közgyűlés az éves beszámolót is nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével fogadja el, az elnök előterjesztését közvetlenül követő ülésén.
  • A közgyűlés által választott tisztségviselők (elnök, elnökség tagjai, felügyelőbizottság tagjai) megbízatási határidejük lejártát megelőző visszahívásához a teljes tagság által leadható összes szavazat szerint számított egyszerű többség szükséges.
  • A közgyűlésen jelenlévő tagok legalább háromnegyedének szavazata szükséges:
  • a tisztségviselők megválasztásához,
  • az alapszabály módosításához,
  • az Egyesület megszűnésének, egyesülésének, szétválásának elhatározásához,
  • az Egyesület céljának megváltoztatásához.

4. A közgyűlés hatásköre:

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) az elnökségi tagok megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása, az éves tagdíj mértékének megállapítása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) az elnökségi tagok feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha az egyesülettel munkaviszonyban állnak;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, illetve amennyiben ilyen működik, a felügyelőbizottság tagjával, vagy az előzőekben felsoroltak hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és amennyiben ilyen működik, a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) amennyiben ilyen működik, a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) amennyiben ilyen működik, a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

k) a végelszámoló kijelölése,

l) a tenyésztési program elfogadása és javaslattétel annak esetleges módosítására,

m) minden egyéb kérdés, amelyet a jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

5. A közgyűlés ülése:

A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően – egyszerű többséggel és nyílt szavazással – a tagok közül megválasztja a közgyűlés levezető elnökét, a jegyzőkönyv vezetőjét, egy jegyzőkönyv-hitelesítőt. Szavazatszámlálókat külön nem kell választani, a leadott szavazatok számolását a levezető elnök végzi.

IV. Az elnökség

1. Az elnökség összetétele:

  • A közgyűlés az Egyesület tagjai sorából 5 (öt) tagú elnökséget választ, amely az Egyesület ügyvezető szerve.
  • Az elnökségi tagokat – közöttük az Egyesület elnökét és a további négy elnökségi tagot – a közgyűlés választja 5 (öt) évre, nyílt szavazással.
  • Az elnökség minden tagját az Egyesület tagjai közül kell választani. Elnökségi tag az a nagykorú természetes személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  • Az elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői.
  • Az Egyesület törvényes képviseletének jogával az elnök rendelkezik és képviseleti jogát önállóan látják el.

2. Az elnökség ülésének összehívása, megtartása, határozatképesség, határozathozatal:

  • Az elnökség szükség szerint, de évente legalább két ülést tart. Az elnökség ülését az elnök hívja össze, az elnökségi tagoknak az ülést megelőző legalább 3 nappal megküldött vagy személyesen átadott meghívóval, amelyben a tervezett napirendet meg kell jelölni. A meghívó személyesen történő átadása esetén, az átadás-átvétel megtörténtét és időpontját írásban kell rögzíteni.
  • Az elnökség ülése akkor határozatképes, ha az elnökségi tagok több mint fele jelen van.
  • Az elnökség döntéseit nyilvános ülésen, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal hozza.
  • Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés is csak akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van.

3. Az elnökség feladatkörébe tartozik:

a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;

g) válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h) a tagság nyilvántartása;

i) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele;

l) az alapszabály II.3.3/b) pontjában rögzített esetekben a tag kizárásáról való döntés és

m) javaslatokat és előterjesztéseket tesz a közgyűlés részére (különösen a tenyésztési, tartási, takarmányozási, értékesítési, személyi, szervezeti, működési kérdésekben, tiszteletdíjjal stb. kapcsolatosan),

n) szakbizottságokat hozhat létre meghatározott cél elérése érdekében,

o) tenyésztésvezetőt választ határozott vagy határozatlan időtartamra, aki az Egyesületnél munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látja el feladatát,

p) működésének részletes szabályait az elnökségre vonatkozó ügyrendben állapítja meg.

q) az Egyesület működésére, ügyvitelére, ügykezelésére, pénzkezelésére, iratkezelésére stb. vonatkozóan egyéb szabályzatot (pl. pénzkezelési szabályzat) állapíthat meg.

Az Egyesület bankszámlája fölötti rendelkezési jogot az elnök önállóan gyakorolja.

3.1. Az elnök feladatai:

  • az Egyesület alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat,
  • irányítja és ellenőrzi a közgyűlés és az elnökség döntéseinek végrehajtását,
  • koordinálja az Egyesület tevékenységét, meghatározza a munkamegosztást az elnökség tagjai között, az elnökség tagjai részére utasítást adhat, ennek során a feladatait, hatásköréből eredő jogait az elnökség tagjaira delegálhatja,
  • intézkedést tesz és eljár az Egyesület halaszthatatlan ügyeiben,
  • kötelezettséget vállalhat megállapodást, szerződést köthet az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében az Egyesület nevében.

4. Az elnökségi tagok megbízatása megszűnik, az elnökségi tag:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) az elnökségi tag halálával;

e) az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f) az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

  • A közgyűlés az elnökség tagjait bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.
  • Az elnökségi tag a megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik elnökségi tagjához vagy a közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
  • Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új elnökségi tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

V. A felügyelőbizottság

1. A felügyelőbizottság összetétele:

  • A közgyűlés 3 (három) tagból álló felügyelőbizottságot választ 5 (öt) évre, amely az Egyesület ügyvezetésének az ellenőrző szerve. A felügyelőbizottság tagjai közül maga választja a felügyelőbizottság elnökét.
  • A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

2. A felügyelőbizottság ülésének összehívása, megtartása, határozatképesség, határozathozatal:

  • A felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egy ülést tart. A felügyelőbizottság ülését a felügyelőbizottság elnöke hívja össze, a felügyelőbizottsági tagoknak az ülést megelőző legalább 3 nappal megküldött vagy személyesen átadott meghívóval, amelyben a tervezett napirendet meg kell jelölni. A meghívó személyesen történő átadása esetén, az átadás-átvétel megtörténtét és időpontját írásban kell rögzíteni.
  • Az elnökség ülése akkor határozatképes, ha legalább kettő felügyelőbizottsági tag jelen van.
  • A felügyelőbizottság a döntéseit nyilvános ülésen, nyílt szavazással, három felügyelőbizottsági tag jelenléte esetén egyszerű többséggel, kettő felügyelőbizottsági tag jelenléte esetén egyhangúan hozott határozattal hozza.
  • Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés is csak akkor határozatképes, ha azon legalább kettő felügyelőbizottsági tag jelen van.

3. A felügyelőbizottság hatásköre, működése:

  • A felügyelőbizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelőbizottság az Egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit is megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
  • A felügyelőbizottság tagja az Egyesület döntéshozó és ügyvezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az alapszabály így rendelkezik. A felügyelőbizottság köteles a döntéshozó szerv elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
  • A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 (harminc) napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

4. A felügyelőbizottsági tagok megbízatásának megszűnése

A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó, a jelen alapszabály IV.4. pontjában foglalt szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az elnökségi tagok valamelyikéhez intézi.

VI. Összeférhetetlenségi szabályok

1. Az elnökégre vonatkozó összeférhetetlenségi, kizáró szabályok:

A Ptk. 3:22. §-a szerinti kizáró okok:

  • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  • Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
  • A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 61. § (2) bekezdése i) pontja szerinti kizáró ok:
  • Nem lehet az sem az Egyesület vezető tisztségviselője, aki a közügyek gyakorlásától el van tiltva.

2. A felügyelőbizottságra vonatkozó összeférhetetlenségi, kizáró szabályok:

A Ptk. 3:26. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok:

  • Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője.

VII. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

1. Az Egyesület beszámolójába bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

2. Az Egyesület bevételei:

  • az éves tagdíj,
  • természetes és jogi személyek anyagi támogatásai, adományok,
  • pályázatok során nyert és egyéb állami, önkormányzati támogatások,
  • vállalkozási tevékenységéből származó bevételek,
  • az Egyesület által szervezett rendezvényekkel, az Egyesület egyéb tevékenységével kapcsolatos bevételek.

3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

VIII. Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület megszűnik a jogszabályban meghatározott esetekben.

2. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról:

  • Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a közgyűlés által meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

IX. Vegyes és záró rendelkezések

1. A közgyűlés, az elnökség és a felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlés esetében a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítő, az elnökség esetében valamennyi jelenlévő elnökségi tag, míg a felügyelőbizottság esetében valamennyi jelenlévő felügyelőbizottság tag aláír.

  • A közgyűlés, az elnökség és a felügyelőbizottság által hozott határozatokat sorszámmal ellátva a jegyzőkönyvben vagy külön íven kell rögzíteni. Ezen határozatokat minden évben újra kezdődő sorszámozással kell ellátni az év megjelöléssel együtt.
  • A sorszám és az év feltüntetésén túlmenően a közgyűlési határozatokat Kgy. megjelöléssel, míg az elnökségi határozatokat Eln. megjelöléssel, a felügyelőbizottsági határozatokat pedig FB megjelöléssel kell ellátni.
  • A közgyűlési, az elnökségi, illetve a felügyelőbizottsági határozatokról külön-külön nyilvántartást kell vezetni, amelyekben fel kell tüntetni a hozott határozatok tartalmát, a meghozatal időpontját és hatályát, illetve a támogatók és az ellenzők számarányát, ha lehetséges, személyét.

2. A közgyűlési, az elnökségi és a felügyelőbizottsági határozatokat az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán a meghozatalukat követő 3 napon belül legalább 30 napra ki kell függeszteni.

  • Ha és amennyiben a közgyűlés, az elnökség, illetve a felügyelőbizottság határozata valamely, az Egyesületben tag vagy nem tag természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet közvetlenül érint, vagy ezekre személy szerint jogokat, illetve kötelezettségeket tartalmaz, úgy azt az érintett személlyel közvetlenül szintén a meghozatalt követő 15 napon belül írásban, ajánlott levél formában közölni kell, amelyről az elnök gondoskodik.

3. Az iratok írásbeli kézbesítésére vonatkozó különös szabályok:

  • Az Egyesület szervei és tisztségviselői által az Egyesület nevében a tagok részére írásban, ajánlott, tértivevényes postai küldeményként megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta.
  • Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
  • Az Egyesület szervei által meghozott határozat kézbesítése esetében az Egyesület a fenti kézbesítési vélelem beállásáról a címzettet nyolc napon belül értesíti. Az értesítéshez mellékelni kell azt a határozatot, amelyre vonatkozóan az Egyesület a kézbesítési vélelem beálltát megállapította.

4. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Ptk., illetve az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

A jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a mai napon megtartott közgyűlés az …/2016. (06.09.) Kgy. számú határozatával fogadta el.

Záradék:

Az Egyesület elnöke, igazolja, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére az alapszabály I/2. pontjának módosítása és az alapszabálynak az I/5.11. ponttal való kiegészítése adott okot.

Debrecen, 2016. június 9. ………………………………….

elnök

Előttünk, mint tanúk előtt:

Név: ………………………………..

Cím: ………………………………..

Név: ………………………………..

Cím: ………………………………..